Zr rendezvny

2011-09-20 20:14:29

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink!

Az a megtisztelfeladat vár rám, hogy bemutassam Önöknek a TÁMOP 3.2.9/B-08/2-2011-0033 sz. Audiovizuális emlékgyjtés elnevezés projektet.
2010. áprilisában örömmel értesültünk arról, hogy az európai szinten egyedülálló kezdeményezés részesei lehetünk mi is. Az országban 69 intézmény nyert a pályázaton, és ebbe a gyöngyösi József A. Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium is beletartozik.

Lelkes kis csapatunk éppen egy évvel ezeltt kezdte a munkát, amikor egy hetet töltöttünk Budapesten, ahol történelmi ismereteinket bvítettük és a filmkészítés rejtelmeibe tekinthettünk be.
Óriási feladat állt elttünk, hiszen azt vállaltuk, hogy a diákok segítségével 75 db. életút-interjút készítünk el 2011. júliusáig. A pályázat keretében erre az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával 15 millió forint támogatást kaptunk, melybl még a nyár folyamán megvásároltuk a filmkészítéshez szükséges eszközöket. Hordozható kis stúdiónkkal Önök is találkozhattak az interjúk felvételekor.

Délutáni foglalkozásokon felkészítettük az önként jelentkezdiákokat a rájuk váró feladatra, majd sok-sok próba után 2010. október 15-én felvettük az elsvalódi interjút.
Lázas munkába fogtunk, majd felváltva biztattuk egymást diákjainkkal, attól függen éppen ki fáradt el jobban. Az interjúalanyok elször a diákok rokoni, ismersi körébl kerültek ki, majd felkutattuk városunk, iskolánk, megyénk jeles személyiségeit.

Így 2011. április 22-én továbbítottuk a 75. interjút is a Közalapítvány felé.
A hazai középiskolai történelem-oktatásban csekély súllyal szerepel az 1945 utáni korszak. Ezen állapot változtatása indokolt, hiszen a diákok állampolgári és szociális kompetenciái, társadalmi tudatossága a jelenkor eseménytörténetének anyagára alapozva, az annak feltárásába való aktív bekapcsolódás (közvetlen tapasztalás, személyesség) lehetségét is megteremtve, nagyságrendekkel jobban fejleszthetk. A közelmúlt történeti eseményeinek feltárására és bemutatására a korszer szakmai módszerek és informatikai eszközök új utakat nyitottak, a hagyományos és új típusú dokumentumok és tartalmak digitalizált, multimédiás prezentációja pedig képes megszólítani a középiskolás korosztályt.
A program eredményeként gyakorlati tapasztalatokkal gazdagodhat, kiteljesedhet és továbbfejldhet a történelemtanítás pedagógiai módszertana, és létrejön egy olyan történeti adat- és interjútár, amely lehetséget teremt egyfell a programban részt nem vett pedagógusok számára is a módszertan alkalmazására, másfell pedig a történészek és más kutatók részére a közelmúltra vonatkozó elsdleges forrásanyagok vizsgálatára. Jelenleg az emlékpontok.hu honlapon elérhet681 interjú. Készül ezek pedagógiai szempontú feldolgozása, hiszen iskolánk is vállalta, hogy 2016-ig tanévenként 12 interjút beépít a tanítási folyamatba.
A történelmi interjúkészítés módszertanára alapozva a programban részt vevtanulók közvetlenül találkozhattak a köztünk éltörténelemmel, elssorban olyan korszak emlékeivel, amelyek rendszerint csak az utolsó, érettségi eltti félév óráinak anyagát képezik. Ennél talán fontosabb a nemzeti emlékezet megteremtése, mely így nem hivatalos történetírók által realizálódik, hanem az eseményeket átélk meséibl mozaikként áll össze.

A munka elsfázisában , a projekttel való ismerkedés ideje alatt eltöprengtem azon, hogy akár én is lehetnék egy ilyen interjú alanya….hiszen a Kádár-korszakban felnni – átélni azt a milit – minden apró, tipikus részletével – már eleve érdekes, ellentmondásos emlékeket ébreszt bennem. Miért gondolom így?....... Az itt helyet foglalók közül sokan tudják, hogy akkor még volt igazi magyar foci!!.....Albert, Mészöly, Bene, Nyilasi – rettegésben tartották a pályán nem csak a gylölnivaló nyugati kapitalisták neves csapatait, de még a szovjet elvtársak  „szbornajáját” is. Ugyanakkor nem értettem, hogy miért kell mindenkinek kötelezen elmenni választani, és azt fleg nem, hogy mi vagy kik között választhattak … De kisdobosként és úttörként sokat számháborúztunk, dalolva ünnepeltük április 4-ét, május elsejét és boldogan nyaltuk az 50 filléres fagyit a majálison. A felnttek a gyárban, a tsz-ben dolgoztak – néha elégedetlenkedtek, de szorgalmasan vitték haza titokban amit mozdítani lehetett – mert hát minden a dolgozó nép tulajdona volt. Az utakon pedig pöfögött a Trabant, majd jött a csoda: a Lada. Csatos bambit  majd Traubisodát ittunk, Boci csokit majszolgatva néztük a tévében a Deltát, vagy a „Négy páncélos és a kutyát” – de nem hétfn – mert akkor nem volt adás. Hallgattuk a híreket:  hogy „a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonatisztek megkapták öröklakásukat”…. Mi pedig csak a piros útlevelet….. Ekkor már én is megértettem, tapasztaltam, hogy itt valami nincs rendjén… Az általános iskolában és a gimnáziumban azt tanultuk, hogy 1956  -  ellenforradalom volt. A fiskolákon, egyetemeken errl már nem nagyon beszéltek – mondhatni szinte tabu téma volt.

Azt gondolom, hogy a demokráciát még napjainkban is mindannyiunknak tanulni kell – és nekünk, mint pedagógusoknak, ezt jól kell megtanítani a gyerek számára. Meggyzdésem, hogy az összegyjtésre kerültematikusan rendezett, hiteles forrásanyag – mely sok-sok szubjektív elemet is tartalmaz majd természetesen – nem az adott rendszer vagy párt  érdekeit és kívánalmait tartja szem eltt -hasznosan egészíti majd ki történelem oktatásunkat.

Összegezve elmondhatom, hogy az intézményben végzett munka része egy országos szint egyedülálló programnak, amely során nemzedékek újra felfedezhetik egymást, megtanulhatják egymás nyelvét, és az emlékmozaikokból összeállhat az a fáklya, mely utat mutat a jövbe.
Köszönöm minden diáknak, és kollégámnak a projektben végzett munkáját, és köszönöm azoknak az embereknek a segítségét, akik megosztották velünk emlékeiket, hogy egy valódi nemzeti emlékezetet alkothassunk, ahol a múlt nem tabu, hanem a jövépítésének alapja.

Köszönöm figyelmüket.

Az eseményhez tartozó képek megtekintéséhez kattintson ide!

Recsken jrtunk

2011-05-04 00:00:34

Történelmi ismeretink rendszerezését Recsken folytattuk. Az 1950-es évek rettegett helyszíneinek egyike volt, az itt felépített tábor. A szovjet Gulág-táborok mintájára szervezett táborban, a bírósági ítélet nélkül idedeportált mintegy 1500 fogvatartottat, minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kbányában. A rabokat sokszor állati kegyetlenséggel fenyítették, kínozták, éheztették.
Recsk község történetérl és a tábor létrehozásáról érdekes eladást hallgattunk meg Hugyecz Jánostól.  Vele is készítettünk életút-interjút egy másik alkalommal.
Kötetetlen beszélgetés keretében szívesen válaszolt kérdéseinkre. Útbaigazított bennünket, hogy merre találjuk a tábor emlékeit, és a rekonstruált barakkot.

Az eseményhez tartozó képek megtekintéséhez kattintson ide!

A kiteleptettek lete Hortobgyon

2011-05-03 23:58:32

Az 1950-es évek kitelepítettjeinek életérl Hortobágyon hallgathattunk eladást. Sok interjúalanyunk mesélt ezekrl az eseményekrl.
Az 1950-es évek elején, a kommunista diktatúra idején, a Hortobágyon tizenkét zárt kényszermunkatábort szerveztek, ahová az osztályellenségnek kikiáltott családokat deportálták. Összesen mintegy ezer különbözkorú személy élt és dolgozott itt rabszolgaként, reménytelen sorsközösségben 1953 széig, köztük 38 hatvani vasutas család. Hortobágyon mélyen bent a pusztában volt a tábor, ahol három épület várta a kitelepítetteket. Egy 120 személyes német katonai barakk, egy körülbelül 1000 juh befogadására alkalmas hodály és két szobás korabeli típusú ház az rség számára.
A kitelepítések óta, de még a mai napig nem kaptak hiteles választ arra, hogy miért hurcolták el ket. Feltevésük szerint azért, mert megpróbálták megvédeni a ferences papokat, vagy mert sokat tudtak, de az is szóba került, hogy a vagyonuk kellett. Az elhurcoltak szabadulásuk után egészen a rendszerváltásig nem beszélhettek a történtekrl és megbélyegezve éltek tovább.
1990 óta emlékkereszt hirdeti a kilenclyukú híd mellett az embertelenség, a szenvedk, az áldozatok emlékezetét. Emlékezésünket mi is megtartottuk.

Az eseményhez tartozó képek megtekintéséhez kattintson ide!

Kihelyezett felkszts Tarnamrn

2011-05-03 23:54:29

2011. április 15-én  kihelyezett felkészítésen vettünk részt. Dr. Gulyás István várt bennünket Tarnamérán. Egykori riportalanyunk kalauzolt végig bennünket a kastélyban található Rendr Múzeumban. Számunkra a csendrség szerepének értékelése és emlékei voltak leginkább érdekesek, hiszen interjúinkban gyakran hallottunk róluk.  Egyesek szerint kérdéses, hogy az egyes csendrök mit tehettek volna az utasításokkal szemben. A csendrségre teljes fennállása folyamán a 100%-os parancsvégrehajtás volt jellemz. E kérdésre választ ad annak a számos csendrnek a példája, aki a gettósítás és a deportálás során esetenként személyes kockázatot vállalva is nyújtott segítséget az embertelen bánásmódtól szenvedknek. Egyes csendrökrl tudjuk, hogy nem értettek egyet a végrehajtandó paranccsal. A magyar Alkotmánybíróság határozata szerint az a csendr, aki parancsra részt vett az akciókban, de nem követett el e mellett egyéb bncselekményt, a nemzetközi jog szerint nem ítélhetel.

Az eseményhez tartozó képek megtekintéséhez kattintson ide!

Ombudsmannal ismerkedtnk

2011-04-21 07:52:44

Tanáraink különleges felkészítfoglalkozást tartottak számunkra 2011.02 03-án.
Budapesten jártunk az Ombudsmani Hivatalban. Érdekes eladásokat hallgattunk az adatvédelemrl, a különbözemberi jogi esetekrl és azok kezelésérl.
Nagyon közvetlenek és kedvesek voltak eladóink, válaszoltak kérdéseinkre és ajándékot is kaptunk tlük. Az interjúalanyok nagyon sok kérdést tettek fel számunkra, amelyekre nem tudtuk a választ. Eladóink segítségével most már válaszolni tudunk ezekre.  Rengeteg ötletet és segítséget kaptunk. Remek terv volt tanárainktól, hogy nem a tanteremben, hanem a szakemberek közvetlen segítségével tartottuk ezt a felkészítfoglalkozást.

Az eseményhez tartozó képek megtekintéséhez kattintson ide!

Első 1 2 3 Következő Utolsó